Még mindig szól a rádió Borbányán - Hatvan éve működik a nyíregyházi középhullámú rádióállomás (1. rész)

Varró Zsolt, az MTI tudósítója írja:
    (MTI-Press) - Ha Nyíregyháza nevezetességei kerülnek szóba egy baráti beszélgetésen, netán egy kávéházi szeánsz alkalmával, minden idevalósi a Nyírvíz-palotát, a Városházát, az eklektikus építészet egyik csodáját, a Megyeházát vagy a patinás Korona Szállót említené meg először. Alighanem csak a lelkes, a rádiózás témájához kötődő lelkes amatőr vágna közbe... no és a borbányai adóállomás! A laikusok előtt kevéssé ismert, Nyíregyháza fölé magasodó adóberendezés építészetileg nem a non plus ultra, de nem is ez a lényeg: e berendezés révén szólalhatott meg majd' hatvan évvel ezelőtt Magyarország első vidéki rádióstúdiójának műsora, és a létesítmény ad otthont egyben az ország egyik legérdekesebb rádió- és tévégyűjteményének is.
   
    A 115 méter magas, fémszerkezetű antenna tehát inkább praktikusságával, nem a szépségével hódít: ez nem is baj, hiszen az M3-as autópályáról lehajtó, a kétszer két sávos autóúton a megyeszékhely felé robogó autós figyelmét legalább nem vonja el a vezetéstől. A város határában lévő felüljáróról ugyanis páratlan kilátás nyílik a tájra: a mobiltelefon-tornyok, a gyárkémények, a tízemeletes panelházak egyébként jellegtelen sűrűjéből csak az avatott - vagy a szerencsés - szempár pillanthatja meg elsőre a piros-fehér színű karcsú tornyot.
    A hozzá igyekvők számára kétségkívül remek tájékozódási pontot kínál a Lászlócsere dűlőben álló berendezés. Mellé érve kisebbrendűségi érzés kaphatja el a nem ehhez szokott szemlélőt, aminek leküzdésére a tokaji Nagy Kopaszon vagy a Kab-hegyen lévő testvér-berendezések tövében nyílik gyakorlási lehetőség. (Előbbi helyen a hűvös pincékből kinyert finom borok adhatnak lelki megerősítést az ezzel próbálkozóknak...)

Bencs Kálmán hagyatéka

    Az állomásra már Zentai Mihály engedi be az MTI-Press munkatársát, ő 1967 óta dolgozik az adóberendezésnél mint nyugdíjas állomásüzemeltetési vezető; a kisujjában van az egész berendezés működése és a helyi műsorszórás története.
    Zsúfolt szobába lépünk be, közben a folyosón olyan rádiótörténeti ritkaságoknak számító készülékek mellett haladunk el, amelyektől egy valamirevaló szakmabelinek lassan elkerekedik a szeme. Zentai Mihály sem vesztegeti a szót: a borbányai adóállomás történetének kezdetét firtató kérdésre egészen Bencs Kálmánig (1884-1934), Nyíregyháza egyik emblematikus polgármesteréig megyünk vissza.
    A városfejlesztés terén elért kimagasló tevékenységéért maga Horthy Miklós kormányzó tüntette ki az önkormányzati vezetőt: Bencs Kálmán nevéhez fűződtek a 1920-as évek fejlesztései, így a pénzügyi palota - a mai Jósa András Múzeum -, a vasutasok bérháza, újabb kórházi pavilonok, az államrendőrség székházának és a Damjanich-laktanyának a megépítése. Az ő polgármesteri időszakában váltak a város terei virágos parkokká, sétányokat, ligeteket hoztak létre - és persze vezetése alatt sikerült elérni azt is, hogy Nyíregyházán legyen az akkor csodaként számon tartott rádió (amelyet az LGT legendás dala szerint akkor még broadcastingnak hívtak, és nagyon sok pénzbe került) egyik adóállomása is.
    A város polgári önkormányzati testülete, élén Bencs Kálmánnal, már 1928-ban kérte a kormánytól, hogy ne Debrecenbe, hanem inkább Nyíregyházára telepítsenek adóberendezést.
    - A lobbi sikeres volt: 1933. június 18-án felavatták a Hősök temetője mellett fekvő Károlyi-birtokon megépített adót, és megkezdődött a Budapest I-es műsor sugárzása - idézi fel Zentai Mihály. - A második világháború folyamán a berendezést elvitték Kassára, a két 61 méter magas antennát pedig felrobbantották. A háborút követően, 1947-ben megkezdődött a romok eltakarítása, majd új 48 méteres antennatornyok épültek, és egy 400 Watt teljesítményű amerikai adó átalakításával egy év múlva újra sugározták a központi magyar rádióműsort.

Sugárzó kismotor- és gépgyár?

    Az már szintén történelem, hogy Nyíregyházán és Szombathelyen szinte azonos időben kezdődött el egy-egy új középhullámú rádióállomás építése. A beruházásnak tökéletes helyszínt adott az akkor még beépítetlen borbányai városrész, belevágtak tehát az adóberendezés és a kiszolgáló épületek kivitelezésébe.
    Az építkezést rendkívüli titoktartás övezte, a helyieknek kezdetben azt mondták, hogy kismotor- és gépgyár épül a kietlen területen, az antenna felhúzásakor azonban már nehezen lehetett letagadni a beruházás valódi célját. A kísérleti adásokat követően - nagy csendben - 1952. május 1-jén indult meg a rendszeres műsorszórás a nyíregyházi adóberendezésen.
    A nevezetes eseményről a helyi újság csak egy rövid, pár mondatos hír hozott le, hiszen - mint Zentai Mihály elárulja - az adó valódi funkciója nem a klasszikus műsorszórás, hanem a külföldi rádióadók zavarása volt. A napi műsoridő több mint felét az utóbbi tevékenység töltötte ki. A zavarás azt jelentette, hogy az adó frekvenciájának állandó változtatásával képes volt érthetetlenné tenni a többségében Nyugatról sugárzó adásokat; ehhez azonban a berendezést naponta többször át kellett hangolni (korabeli feljegyzések szerint volt olyan nap, amikor ezt 42-szer kellett megtenniük az itt dolgozó technikusoknak).
    Az utasításokat - nevezetesen, hogy pontosan mikor és milyen frekvencián sugározzon az adó - a titkos, 118-as fedőnevű központ adta, a köznyelvben pedig elterjedt a zavaró reléállomás elnevezés. A létesítmény egyébként kiemelt objektumnak számított, ezért éjjel-nappal az államvédelmi hatóság fegyveresei vigyázták a zavartalan zavarást.


1952. december 16-tól hangzott fel először az éterben a Te vagy a legény tyukodi pajtás című népdal, amely az ország első vidéki stúdiójának szignáljává vált. A nyíregyházi stúdió egészen 2005-ig működött; az adást ma már Debrecenben készítik, de az 1251 khz-es frekvencián sugárzó borbányai középhullámú adó révén továbbra is hallhatók a megye, a régió, az ország és a világ legfrissebb információi Kelet-Magyarország, Kárpátalja, Felvidék és Erdély egy részének lakossága számára.
   
Hallható történelem

    Zentai Mihály jó szakember és műértő ember lévén a legendás adóállomás története mellett kézzel (és füllel) fogható érdekességeket kínál az ide látogató érdeklődőknek: az állomás legkisebb zugában is olyan rádió- és televíziókészülékek láthatók, amelyek saját maga gyűjtött össze az évek folyamán.
    - A magyar rádiózás világhírű volt, emlékét meg kell őrizni. Ha nekem ez a szakmám, akkor nekem kutya kötelességem összegyűjteni, összehozni egy ilyen gyűjteményt éppen itt a rádióállomás területén - fogalmaz.
    A gyűjtemény impozáns: a több száz darab rádió nagy része még ma is működőképes. Megtalálható itt egy kápolna alakú egyedi rádió, valamint amerikai, orosz (szovjet) gyártású gramofonok, zsebrádiók, elektroncsöves és detektoros készülékek tucatjai is. Az összesen mintegy 400 darabos készülékkollekció egy részét a televíziók teszik ki. A Zentai-gyűjteményben a Magyarországon valaha gyártott "távolbalátó" készülékek nagy része megvan.
    A borbányai adóállomás kincseit bárki ingyenesen megnézheti, a nyugdíjas állomásüzemeltetési vezető reményei szerint ezek az értékek a jövőben is érdeklődésre tarthatnak számot.

A digitális televíziózás és a digitális rádiózás állása, helyzete Magyarországon 2009. tavaszán

A rövidítések és a szakkifejezések magyarázatai, melyek ismeretét a leírásban végig feltételezem, a leírás alján találhatók. Külön fejezetben írok a digitális televíziósugárzásra történő átállásról (DVB), a digitális FM rádiósugárzásra történő átállásról (DAB, DAB+, DBM) és a digitális AM rádiósugárzásra történő átállásról (DRM). (Magyarországon az országos digitális műsorsugárzásra 2008. szeptember 5-től számítva 12 évig az Antenna Hungária kapott engedélyt, a pályázat elnyerésével.)

DIGITÁLIS TELEVÍZIÓZÁS: DVB-T

A digitális televíziósugárzásra történő átállás kapcsán csak a digitális földfelszíni tévésugárzásról írok (tehát a DVB-T-ről), a kábelhálózaton (DVB-C), műholdon (DVB-S) és mobiltelefonon (DVB-H) terjesztett digitális tévéről nem, mert nem ezek lépnek a hagyományos tévézés nyomába, csupán a DVB-T. Hozzáteszem, az én értelmezésem szerint a műsorterjesztésben a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény szerint a kábeltévére is vonatkozik az átállás határideje, mint végdátum, de a kábelszolgáltatód úgyis részletesen tájékoztat majd téged a digitális átállással kapcsolatos kötelezettségekről.

Tehát vissza a földi sugárzáshoz! Ma van egy tévéd, meg egy antennád és fogod a földi sugárzású tévéket. A helyi tévéktől eltekintve ez alapvetően a három országos tévéműsor, az m1, a TV2 és az RTL Klub vételi lehetőségét jelenti. Ha olyan szerencsés területen élsz, ahol antenna helyett kábeltévét tudtál csatlakoztatni a tévédhez, akkor persze egy sor más műsor bejön, de én - ahogy feljebb írtam - most csak a földi sugárzású tévéről írok. A kábeltévé a lakosság több mint 60%-a számára érhető el, az ország településeinek 32%-án, a többiek mind a földi sugárzású műsorokat nézhetik (na meg a műholdakat persze).

Hogy miért csak a földi sugárzású digitális átállásról írok? Hát azért, mert a választék jelentősen ki fog bővülni és ingyenes lesz! Magyarország öt országos multiplex sugárzására kapott engedélyt, ami multiplexenként 8-12 SD minőségű, vagy 3 HD minőségű műsor továbbítását teszi lehetővé az MPEG-4 kódolással. Ebből egy multiplex a mobil tévéé („B”), így a hagyományos tévéműsorszórásra négy multiplex („A”, „C”, „D”, „E”) jut. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 3 földi sugárzású országos műsor legalább 12, de legfeljebb 48 műsorrá fog kibővülni!

Vagyis egyrészt csökkenhet végre a két, nyomasztóan befolyásos kereskedelmi csatorna sokszor visszataszító diktátuma a tévéműsor igénytelenségére nézve, és ezzel oldódhat a nézők szörnyű elbutítása az igénytelennél is igénytelenebb tévéműsorokkal. Igaz, az új műsorok egy része immár lehet előfizetéses, de a nagy részük biztosan éppúgy szabadon vehető, ingyenes műsor lesz, mint most az analóg tévéhálózatok műsorai. Másrészt sokan lemondhatják majd a drága havidíjas kábeltévé előfizetésüket, mert ingyen kaphatnak sokkal nagyobb tévécsatorna választékot az éterből, mint most! Ráadásul ez már nem lesz szellemképes, meg „hangyás”, mint a mai analóg vétel, hanem épp olyan, illetve még jobb képe lesz, mint most a kábeltévének!

Ó, és van még két érvem a digitális földi sugárzású tévé vételre: az EPG és a szuperteletext, melyekről lent, a rövidítéseknél olvashatsz bővebben.

Az Antenna Hungária már 1999 júliustól sugárzott kísérleti digitális tévéműsort, de az akkori technikai állás szerint MPEG-2 formátumban, mint Nyugat-Európában általában. Megjegyzem, a mai készülékek is általában MPEG-2-esek, mert ez terjedt el kezdetben a digitális tévé piacán. Mivel a digitális műsorsugárzásról két éve elfogadott 2007. évi LXXIV. törvény a korszerűbb, hatékonyabb tömörítésű és ezért több tévécsatorna sugárzását biztosító MPEG-4 mögött tette le a voksát, ezért az Antenna Hungária a pályázat elnyerését követően leállította az MPEG-2 formátumú kísérleti digitális tévésugárzást és 2008. decembertől megkezdte a végleges, pályázaton elnyert digitális műsorsugárzást MPEG-4 formátumban. A szolgáltatás neve MinDigTV lett. Ez tehát egy már működő tévésugárzás, melyre alapozva már lehet készüléket venni! A készüléknek így DVB-T MPEG-4 támogatással kell bírnia, de hogy a vásárló egyértelmű tájékoztatást kapjon, a 6/2008. (XI. 27.) MeHVM-KHEM együttes rendeletében rendelkeztek a televíziókészülékek digitális műsorok vételére való alkalmasságának megjelöléséről. Ezért ma már csak olyan tévét szabad megvenni, melyen (Magyarországon) az alábbi felirat szerepel: „A készülék alkalmas a magyarországi földfelszíni, szabad hozzáférésű digitális televíziós műsorszórás vételére”.

Az Antenna Hungária emellett ilyen azonosító matricákat hozott forgalomba, melyet az eladónak el kell helyeznie minden DVB-T MPEG-4 szabványú termékén (egyenként, tehát nem csak a bemutató példányokon!):

A szöveg (és a 25x40 vagy 40x55 mm-es matrica) nem kell, hogy szerepeljen a terméken, ha az olyan kicsi, hogy azon nem tüntethető fel (pl. számítógépbe helyezhető USB kulcsba épített digitális tévétuner esetében).

Ha külföldön, vagy használtan veszel digitális tévét, illetve set-top-boxot (ld. lejjebb), akkor ott arra figyelj, hogy DVB-T MPEG-4 kódolású legyen!

Megjegyzés: az MPEG-4 kódolású digitális tévé tudja venni a korábbi MPEG-2 kódolásút is, tehát pl. az osztrák digitális tévét. A többi környező ország, melyek digitális tévéadásainak vétele földi sugárzás keretében szóba jöhet, várhatóan már mind az MPEG-4 kódolást használja majd.

Mi lesz a mostani analóg tévékkel, az MPEG-2-es digitális tévékkel, és az eddigi antennákkal?

Jó hírem van: nem kell kidobni a jelenlegi tévédet! Ezek egy különálló, úgynevezett set-top-box berendezéssel alkalmasak lesznek a digitális tévé vételére. A set-top-box egy műholdvevőhöz hasonlító kis készülék, melyhez távirányító is tartozik, s a tévé képjel és hangjelerősítőjét használva, vagy ilyen csatlakozás hiányában az antennabemenetre csatlakoztatva megjeleníthető rajta a digitális tévéműsor. A csatornaváltás, a képújság és az EPG kezelése ezt követően azonban a set-top-boxon, a hangerő és a képminőség állítása viszont a tévékészüléken történik majd, azaz a videó, a DVD és a HiFi mellé egy újabb távirányítót kapsz... :) Ezért - ha már tévére ruházol be - ma már mindenképpen érdemes digitális tunerrel is rendelkező, MPEG-4-es formátumot támogató tévét venned, hiszen a két év hamar elszalad és utána kedvenc új tévéd kényelmetlenebben kezelheted majd!

Ha mégis set-top-boxozni akarsz, akkor jelenleg a felméréseim szerint legolcsóbb készülék a Optibox T1000 HDCX földi digitális vevő, mely két helyen vehető meg a legolcsóbban, a Sat.hu-n és a Bétacomnál. A termék ára mindkét helyen bruttó 29.900 Ft.

Ha megfelel az, hogy egy USB kulcsba épített digitális tévétunert használsz (ilyenkor a tévénézéshez mindig bekapcsolva kell lennie a számítógépednek és a monitorodnak vagy a laptopodnak), akkor ezt ajánlom: Alcor DTV-1000, melynek ára az Infopatikánál bruttó 9.900 Ft. Ez biztosan a legolcsóbb megoldás ma a digitális tévére! (Bár az előfizetéses műsorok vételére (ld. lejjebb) ha jól olvasom, ez nem alkalmas!)

A DVB-T sugárzása a hagyományos tévésávban történik, egészen pontosan az UHF sáv 60-69 csatornája között. Ez azt jelenti, hogy az eddigi tévéadások vételére használt tévéantennád és a tévé készülékig használt kábelezés maradhat, de ha szélessávú antenna (pl. szobaantenna) helyett nagy méretű, irányított tetőantennát használtál (pl. Yagi típusú antennát), mely csak néhány, 60-69-esen kívüli tévécsatornát fogott, de azt kimagaslóan jobban, mint egy szobaantenna, akkor azt le kell cserélned. Szemléltetés céljából egy Yagi antenna képe itt látszik:


Az esetleg szükséges antenna cseréről bővebben olvashatsz itt és itt, itt pedig konzultálhatsz szerelővel is.

Mit nézhetünk ma a digitális tévésugárzás keretében?

A négy országosból az „A” és „C” multiplexen már ma is folyik a műsorsugárzás. A „D” és „E” multiplexeken viszont csak az analóg műsorsugárzás lekapcsolása után, azaz két év múlva indul majd meg a műsorok közvetítése.

Az „A” multiplexen előfizetéses műsorok vehetők, jelenleg az ATV és a Hír TV műsora (mindkettő SD minőségben), de a választék később bővülni fog. Az előfizetéses szolgáltatás neve Terra Plusz, az éves díja 6.000 Ft egy évre (előre fizetve), a vásárlás időpontjától számítva. A szolgáltatás keretében kapsz egy chipkártyát, melyet a telefonos aktiválása után a tévébe vagy a set-top-boxba kell helyezned és egy évig biztosítja a vételt. A fent említett Optibox T1000 HDCX földi digitális vevő például képes kezelni ezt a kártyát. Ha a kártya lejár, az előfizetéses tévéműsort nem tudod nézni a megújításig, csak az ingyenes műsorokat.

Megjegyzés: bár ezért fizetni kell, de egy hónapban 500 Ft-ba kerül az előfizetés, ami bőven alatta marad bármelyik jelenlegi kábeltévé előfizetésnek.

A „C” multiplexen az ingyenes műsorok sugárzása folyik. Ezek jelenleg a Duna TV HD minőségben, illetve a Duna II Autonómia SD minőségben. Amennyiben a szerződéskötés megtörténik, az m1 és az m2 is csatlakozik a multiplexhez, mindkettő HD felbontással!

Teljesen nyilvánvaló, hogy a tévéműsor kínálat csak bővülni fog, a jelenlegi szerződést kötött Duna TV műsorok pedig már mindenképpen megmaradnak! A digitális tévére történő beruházásnak ezáltal tehát semmilyen kockázata nincs!

Az egyes multiplexek sugárzási adatai:

„A” multiplex (előfizetéses, jelenleg ATV, Hír TV):

Budapest, Széchenyi-hegy: 55-ös csatorna, 100 kW ERP teljesítmény, vízszintes polarizáció
Kab-hegy 64-es csatorna, 100 kW ERP teljesítmény, vízszintes polarizáció,
Szentes 60-as csatorna, 100 kW ERP teljesítmény, vízszintes polarizáció,

„C” multiplex (ingyenes, jelenleg Duna TV, Duna II Autonomia):

Budapest, Széchenyi-hegy: 62-es csatorna, 100 kW ERP teljesítmény, vízszintes polarizáció,
Kab-hegy: 61-es csatorna, 100 kW ERP teljesítmény, vízszintes polarizáció,
Szentes: 65-ös csatorna, 100 kW ERP teljesítmény, vízszintes polarizáció,

Az itt látható lefedettségi térkép szerint már most a lakosság 60%-a „digitévézhet”, de ezen az oldalon megtalálod a további fejlesztés ütemtervét is, mely a következő két évben eléri a 96%-ot. Utcaszinten is lekérdezheted a digitális tévé mindenkori országos lefedettségét is, itt.



DIGITÁLIS RÁDIÓZÁS: DAB+

A digitális rádiózásra nézve sajnos már nem annyira kedvező a kép, mint a televízióra nézve, melynek első számú oka, hogy itt a végső átállás időpontja jóval messzebb van, mint a tévé esetében. A határidő a digitális sugárzású földfelszíni rádióra nézve 2014. december 31., de a jogszabály úgy fogalmaz, hogy ha a lakosság legalább 94%-át nem éri el a közszolgálati műsorszolgáltatás ÉS a lakosság legalább 75%-a nem rendelkezik a digitális műsorszolgáltatás vételére alkalmas készülékkel, akkor a határidő kitolódik addig, amíg ez nem teljesül. (Érdekes, a tévénél nincs ilyen szabály!)

Ennek megfelelően a digitális rádiónak ma még csak kísérleti sugárzása van, az is csak (meghosszabbítva) 2009. április végéig, ezért digitális rádióvevő készülékbe beruházni ma még nem gazdaságos. Bár nyilvánvalóan április végén újra meghosszabbítják majd a kísérleti sugárzást, vagy ha nem, akkor később újraindítják, de a digitális vételre alkalmas készülékek ára ez alatt is valószínűleg folyamatosan csökken majd!

A vásárlási kockázatot mutatja az a tény is, hogy a digitális rádióműsor sugárzás részben a VHF III. sávban zajlik, mely jelenleg kifutó analóg tévésugárzási sáv (legfeljebb 2015-ig egész Európára nézve). Vagyis addig, amíg az analóg tévét teljesen le nem állítják (tehát a következő két évben) biztosan nem fognak országos digitális rádióműsor hálózatot kiépíteni Magyarországon, hiszen az részben zavarná az analóg tévésugárzást! Az Antenna Hungária honlapja szerint ezért 2009-ben még csak kb. 41%-os országos lefedettségűre bővül a digitális rádiósugárzás Magyarországon.

Ezek alapján én jelenleg senkinek sem tanácsolom, hogy digitális (DAB+) rádiókészüléket vásároljon!!!

Ám ha mégis, akkor: a jelenlegi legolcsóbb modell, amit én találtam, a Maximum MR.2000, mely bruttó 54.700 forintba kerül! Az Antenna Hungária DAB+-os sajtótájékoztatójáról tudósító Euroastra szerint azonban van olcsóbb is (a legolcsóbb bruttó 34.900 Ft), mely a nagy elektronikai kereskedőknél kapható - állítólag. A neten sok DAB-os készülék van, de ami mellé csak az van odaírva, hogy DAB-os, az nem biztos, hogy jó a DAB+-ra is, kérdezz rá, vagy próbáld ki vásárlás előtt!!!

Hasonlóképpen ahhoz, amikor a digitális tévé kísérleti üzeme alatt a korai MPEG-2-t használta az Antenna Hungária, de a törvény később mégis az MPEG-4-et tette véglegessé, a digitális hazai rádiózás is a korai DAB szabvánnyal indult. A digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény viszont az időközben továbbfejlesztett, korszerűbb DAB+ mellett tette le a voksát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Nyugat-Európában mára széleskörűen elterjedt sima DAB-os digitális rádióvevő készülékek nem használhatók Magyarországon és nem is lesznek használhatóak, csak a DAB+-os készülékek!

Míg azonban a tévénél a régi analóg készülékek, vagy az MPEG-2-es tévék a set-top box-szal használhatók tévévételre, addig a régi URH (FM) rádiókat (illetve a DAB+-os upgrade-ra fel nem készített sima DAB-os készülékeket) egyszerűen ki kell dobni majd a kukába, mert a digitális rádió teljesen más frekvencián fog üzemelni, mint az eddigi FM sáv! Vagy dísznek, nehezéknek használhatók maradnak, esetleg örök csendre kárhoztatva pihenhetnek majd a polcokon, jobb esetben lesznek becserélési akciók digitális rádióra. A digitális földfelszíni rádióműsor sugárzásra ugyanis a VHF III. és az ún. L-sáv alsó csatornáit jelölték ki. Így a régi rádióknak legfeljebb a hangerősítőjük marad használható, de ez sovány vigasz.

Tehát még egyszer: ha mégis most veszel digitális rádiót, autórádiót itthon, külföldön, vagy használtan, és azt látod, hogy DAB-os, feltétlenül kérdezz rá, hogy DAB+-os-e, mert ha csak sima DAB-os, akkor itthon nem fogod tudni használni!!! A DAB+-os készülékek azonban a sima DAB-os vételre is alkalmasak! A fent már ismertetett Euroastra cikken kívül Itt találsz még egy listát a DAB+-os készülékekről.

És akkor lássuk, mi folyik ma DAB+ műsorsugárzás keretében! Amikor ezeket a sorokat írom, még csak kísérleti adásról beszélhetünk, mely az előrejelzés szerint április végéig tart (miután február végén meghosszabbították).

„A” multiplex (sugárzott műsorok: MR1 Kossuth Rádió, MR2 Petőfi Rádió, MR3 Bartók Rádió, Sláger Rádió, Magyar Katolikus Rádió, Gazdasági Rádió, és 3 svájci műholdas rádióműsor, a Swiss Jazz, Swiss Classic és Swiss Pop):

Budapest, Széchenyi-hegy (0,25 kW), Hármashatár-hegy és Száva utca (Magyar Telekom torony, 0,2-0,6 kW ERP): 11D csatorna (222,064 MHz, SFN), függőleges polarizáció

A kísérleti adás lefedettsége (jelenleg országosan mintegy 31%):


Az Antenna Hungária egyébként a pályázatban 1 országos rádiós multiplex kiépítésére kapott lehetőséget, melyben technikailag akár 22-24 országos rádióműsort is sugározhat (összehasonlításul jelenleg országos rádióműsor összesen 5 van).

A digitális (DAB+ szabványú) hazai rádiózást számomra kissé összekuszálja két dolog:

- digitális rádióműsort a DVB-T keretében a tévéműsor hangja mellett is lehet sugározni, ahogy a műholdas adásoknál az megszokott (ekkor semmi köze a DAB+-hoz!)! Történik is ilyen, a DVB-T „A” multiplexében a 3 magyar közszolgálati rádióműsort sugározzák.

- a DAB-ra építve kifejlesztették a DMB-t (vagyis a képjel átvitelre is alkalmas rádiót, gyakorlatilag ez is egy digitális televízió), melynek viszont semmi köze a DVB-T-hez! Ilyen kísérletek is folytak Magyarországon az Antenna Hungária közreműködésével, 2007-ben. Ugyanakkor nincs szó arról, hogy ebből mikor várható bármilyen rendszeres műsorszórás.

DIGITÁLIS RÁDIÓZÁS: DRM

Míg a DAB az FM, addig a DRM az AM sávokon kialakítandó digitális rádiózás szabványa. A DRM szerintem egy nagyon klassz dolog, de ez jelenleg a legkevésbé elterjedt digitális sugárzás Magyarországon. Aki - ismerve az AM vétel sokszor igen rossz minőségét - FM szintű rádióvétel-minőség iránt érdeklődik mondjuk rövidhullámon (!), annak a DRM-ről készült alábbi olvasmányos tanulmány elolvasását melegen ajánlom (ahogy a tanulmány is sugallja, nem lehetetlen, hogy az autórádiókban ez fog inkább elterjedni, mint a DAB, mégpedig az AM hullámok igen jó terjedési képességei miatt).

Az Antenna Hungária 2008-ban végzett DRM teszteket középhullámon, de jelen pillanatban nincs szó ezek folytatásáról. A DRM-re történő áttérésnek én nem ismerem a határidejét, de egy ilyen döntésnek nem csak Európára nézve lenne következménye, mint a DAB vagy a DVB esetében, hanem az egész világot befolyásolná a földet globálisan behálózni képes rövidhullámok és a középhullám esti kedvező, akár egész földrészre kiterjedő terjedési sajátosságai miatt.

Ugyanakkor a soványka magyarországi DRM sugárzás dacára - a kísérleti műsorokat már javában sugárzó DAB-bal ellentétben - épp a DRM lehet az a digitális rádiószabvány, amely miatt ma inkább érdemes Magyarországon digitális rádióvevőt vásárolni, ugyanis a 30 MHz alatt szóbajöhető rövidhullámú vételnél a világ bármely pontjáról fogható DRM adás, annak nem kell feltétlenül Magyarországról jönnie, mint a DAB, vagy a DVB-T esetében! Tájékoztatásul mellékelem a legfrissebb (2009-es) World Radio and Television Handbook DRM-mel sugárzó rövidhullámú adásainak világszintű listáját (a kép kattintásra nagyítható, az időpontok UTC szerintiek, tehát Magyarországon télen +1, nyáron +2 órát kell hozzászámítani).


Ugyanakkor: ha DAB-os készülékből gyenge a választék Magyarországon, akkor DRM készülékből gyakorlatilag katasztrofális! Bár külföldről, vagy használtan nyilván be lehet ilyet szerezni (és itt még kockázat sincs, mert DRM-ből csak egyfajta szabvány van), :) de nagy kérdés, hogy mennyiért, és hogy annyiért most megéri-e!

Ráadásul - noha a DAB-bal ellentétben itt a frekvencia azonos a régi analóg és az új digitális sugárzás tekintetében - a régi készülékek mégsem használhatók semmiféle set-top-boxszal, vagy egyéb átalakítóval (legfeljebb megint csak a jó öreg AM vevőnk hangerősítője jöhet szóba). A DRM dekódolásához ugyanis bele kell nyúlni a rádió középfrekvenciás fokozatába és ki kell vezetni a KF jelet feldolgozásra. Bár erre ma már létezik számítógépes szoftver és néhány kísérletező kedvű rádióamatőr nyilván meg is csinálta kedvenc vevője átalakítását, de erre a lakosság nagy részétől gyakorlatilag nem lehet számítani.

A DRM sikerére ezért még várni kell, annak ellenére, hogy számomra ez a legszimpatikusabb digitális rádiómegoldás, nem pedig az analóg FM-et kiváltó DAB. Nem is csak a nagyobb minőségi ugrás, sokkal inkább a kiváló hullámterjedési sajátosságok miatt, melynek lényegét szerintem a döntéshozók és a gazdasági szereplők még nem ismerték fel kellőképpen! Pedig gondoljunk csak arra, hogy a középhullámú Kossuth-műsor tekintetében - az országszéli területek kisadói kivételével - az egész országot évtizedek óta egyetlen alföldi telephelyről, Soltról sugározzák be, mely adó az ország közepén van, mégis az egész országban megfelelő térerősséggel bíró vételt biztosít! Rövidhullámon pedig a Kossuth-műsort az előző két évtizedben elfogadható minőségben ki tudtuk sugározni egész Európába egyetlen frekvencián, a 6025 kHz-en (melyet gazdaságossági okokra hivatkozva mára megszüntettek).

A digitális tévézéssel és rádiózással kapcsolatos jogszabályok:

6/2008. (XI. 27.) MeHVM-KHEM együttes rendelet a televíziókészülékek digitális műsorok vételére való alkalmasságának megjelöléséről

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról (médiatörvény)

2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól

További érdeklődés céljára mellékelek kapcsolódó linkeket a digitális átállásról, tévézésről, rádiózásról (amit csak találtam a neten ez ügyben, az itt van):

Az Antenna Hungária, mint földfelszíni televízió és rádiósugárzási pályázatot elnyert műsorszolgáltató honlapja a digitális átállásról

A szabadon fogható, ingyenes digitális földfelszíni tévésugárzás (MinDigTV) honlapja

Az előfizetéses digitális földfelszíni tévésugárzás (Terraplusz) honlapja

A digitális földi tévésugárzás független információs honlapja

A digitális rádió- és tévésugárzás (átállás) hírei a Frekvencia.hu-n

A digitális rádiósugárzás (átállás) hírei a Radiosite.hu-n

Antennák.hu: készülékek a digitális sugárzású vételhez

Betacom.hu: készülékek a digitális sugárzású vételhez

MM-audio.hu: készülékek a digitális sugárzású vételhez

Sat.hu: készülékek a digitális sugárzású vételhez

Antennaszervíz, szerelő szakemberek a földi digitális vételhez

DVB-T adóállomások itthon és a környező országokban

DVB linkgyűjtemény

DAB linkgyűjtemény

DRM linkgyűjtemény

Digitális rádiózással kapcsolatos linkgyűjtemény

Rövidítések és szakkifejezések

AM: amplitudómodulált sugárzást jelent, ez a rövidítés összeforrt a 30 MHz alatti rádiósugárzással, azaz a hosszú-, közép- és rövidhullámmal, annak egyik szinonimája
C-DAB: a Cable - DAB (földi digitális rádióműsor sugárzás) rövidítése
C-DAB+: a C-DAB továbbfejlesztett, hatékonyabb kódolású változata
DAB: Digital Audio Broadcasting, azaz digitális rádióműsor az FM sávban
DAB+: Digital Audio Broadcasting Plus, a DAB továbbfejlesztett, hatékonyabb kódolású változata (ez van Magyarországon!)
DMB: Digital Multimedia Broadcasting rövidítése, mely egy DAB-ra épülő mobil televíziós rendszer, semmi köze a DVB-T-hez!
DRM: Digital Radio Mondiale, azaz digitális földi rádiósugárzás az AM sávban
DVB-C: Digital Video Broadcasting - Cable, azaz kábelhálózaton szétosztott digitális televízió
DVB-H: Digital Video Broadcasting - Handheld, azaz digitális mobiltévé
DVB-S: Digital Video Broadcasting - Satellite, azaz műholdas digitális tévésugárzás
DVB-T: Digital Video Broadcasting - Terrestrial, azaz földi digitális tévésugárzás
EPG: Electronic Program Guide, azaz elektronikus műsorkalauz, a digitális televízió egyik újdonsága
FM: frekvenciamodulált sugárzást jelent, ez a rövidítés összeforrt a 30 MHz feletti rádió sugárzással, azaz az ultrarövidhullámú (URH) sugárzással, annak egyik szinonímája
HD: High Definition, azaz magas felbontású képminőség
L-sáv: az UHF sáv feletti, 1,5 GHz-es (1452-1492 MHz közti) frekvenciatartomány, mely részben a földfelszíni digitális rádióműsor sugárzás céljára lett kijelölve
MPEG-2: a 2-es sorszámot kapott digitális videó tömörítő szabvány, az MPEG a Moving Picture Experts Group, azaz Mozgókép Szakértői Csoport rövidítése
MPEG-4: a 4-es sorszámot kapott, a 2-esnél is hatékonyabb MPEG tömörítés szabványa (ez van Magyarországon!)
multiplex: digitális tévé, vagy rádió programcsomag. Míg az analóg műsorsugárzásban megszoktuk, hogy egy frekvencián egy adóállomás műsorát halljuk, addig a digitális tévézés vagy rádiózás során egy frekvencián egy egész programcsomag, tehát több adó műsora jön, melyből választhatunk. Magyarországon tévé esetében négy, rádió esetében egy országos lefedettségű multiplex kialakítására van lehetőség. Egy tévé multiplexben akár 8-12 SD minőségű vagy 3 HD minőségű tévéműsor sugárzására van lehetőség, egy rádió multiplexben pedig 16-18 kiváló hangminőségű országos rádióműsor terjeszthető. Jelenleg (az analóg műsorsugárzásban) 3 országos terjesztésű tévéműsor (m1, TV2, RTL Klub) és 5 országos terjesztésű rádióműsor van (a Magyar Rádió 3 műsorán túl a Danubius és a Sláger Rádió.) A többi tévé, illetve rádióműsor nem országos terjesztésű, hanem régiós vagy helyi tévé vagy rádió, netán országossá szervezett helyi rádiók összessége (pl. Rádió 1).
NHH: Nemzeti Hírközlési Hatóság, a frekvenciakiosztás és a műsorsugárzás fő állami felügyeleti szerve Magyarországon
RDS: Radio Data System, azaz a rádióállomás alapvető adatait (név, frekvencia, telefonszám, stb.) közlő, vagy/és az épp elhangzó dal, vagy a fontosabb közlekedési információk feltüntetésére használatos, néhány karakterből álló szöveges információ, melyet a sugárzott rádióműsorral együtt küldenek ki, a megoldás hasonló a tévénél alkalmazott képújsághoz. Általában az autórádiók ma már tudják venni ezeket, de gyakran találkozhatunk ilyen tudással rendelkező rádiótunerekkel is, sőt, a SonyEricsson w200i mobilom rádiója is olvassa az RDS-t.
S-DAB: a Satellite - DAB (műholdas digitális rádióműsor sugárzás) rövidítése
S-DAB+: a S-DAB továbbfejlesztett, hatékonyabb kódolású változata
S-DMB: a Satellite - DMB (a DAB-ra épülő műholdas multimédia sugárzás) rövidítése
SD: Standard Definition, azaz a normál felbontású képminőség
SFN: Single Frequency Network, azaz egyfrekvenciás hálózat, ami azt jelenti, hogy egy műsort az egész országban azonos frekvencián lehet sugározni anélkül, hogy az adók a sugárzási területek metszeteiben zavarnák egymást (az analóg technikában ez nem valósítható meg, mert a jelek zavarják, kioltják egymást a sugárzási területek egymással szomszédos határain)
szuperteletext: a digitális tévén elérhető a teletext továbbfejlesztett változata, tisztább képpel és szöveggel, az internetes weblapok minőségével, mely a GSM telefon használatával még interaktivitásra is képes (azaz a felhasználó kéréseivel befolyásolhatja a tartalmat, amit látni szeretne)
T-DAB: a Terrestrial - DAB (földi digitális rádióműsor sugárzás) rövidítése
T-DAB+: a T-DAB továbbfejlesztett, hatékonyabb kódolású változata
T-DMB: a Terrestrial - DMB (a DAB-ra épülő földi multimédia sugárzás) rövidítése
UHF: Ultra High Frequency, azaz az ultra magas frekvenciatartomány (471-862 MHz), ez a rövidítés összeforrt a tévéhullámok 21-69-es csatornaszámai közti tévésávokkal, melyek az UHF IV., UHF V. rövidítést kapták
UHF IV.: a 21-34 közti tévécsatornák sávja (471-581 MHz)
UHF V.: a 35-69 közti tévécsatornák sávja (583-862 MHz)
VHF: Very High Frequency, azaz nagyon magas frekvenciatartomány (48-229 MHz), ez a rövidítés összeforrt a tévéhullámok 1-12-es csatornaszámai közti tévésávokkal, melyek a VHF I., VHF II. és VHF III. rövidítést kapták
VHF I.: a volt keleti (OIRT) 1-5 (49-66 MHz), illetve a nyugati (CCIR) 2-4 tévécsatornák (48-68 MHz) sávja
VHF II.: a volt keleti (OIRT) (66-73 MHz) és a nyugati (CCIR) (87,5-108 MHz) FM rádiósáv
VHF III.: a volt keleti (OIRT) 6-12, illetve a nyugati (CCIR) 5-12 tévécsatornák sávja (mindkettő 175-229 MHz)

A Radio Rossii Nyugat-Európába sugárzott műsorának rövidhullámú frekvenciái 2009-ben (magyar idő szerint):

06:00-09:00: 9840 kHz
09:25-14:00: 12075 kHz
14:25-17:00: 7310 kHz
17:25-23:00: 5905 kHz

Az összes Radio Rossii műsort sugárzó európai AM adóállomás képformátumban

A képen az európai hosszú- és középhullámú, illetve az összes rövidhullámú, Radio Rossii műsort sugárzó adóállomás adatai láthatóak - a 2009-es World Radio and Televison Handbook adatai alapján - a bal oldalon, tőlük jobbra pedig az adott műsor sugárzási idősávja óránkénti bontásban, a cellákban azzal a számmal, mely a vétel kalkulált minőségét mutatja a távolság és az adóteljesítmény alapján, budapesti vételi helyet feltételezve (0 = legrosszabb, 9 = legjobb vétel; a sugárzási idősávban látható számok mögötti sárga háttérkiemelés valószínűsíthető, a rozsdabarna háttérkiemelés biztosabb vételt jelent).
Az esti órák sávjainak háttérszíne a könnyebb megkülönböztetés érdekében egymástól eltér.
A kép kattintásra nagyítható.

Radio Rossii földi sugárzású AM adóhálózata 2009-ben

A lista az európai hosszú- és középhullámú, illetve az összes rövidhullámú, Radio Rossii műsort sugárzó adóállomás adatát tartalmazza a 2009-es World Radio and Television Handbook alapján, a kilométert Budapesttől légvonalban mérve, a műsorsugárzás kezdési és a befejezési időpontját pedig a magyarországi nyári időszámítás szerint feltüntetve.

171 kHz - Bolshakovo - 150 kW - 846 km - 6h-23h
252 kHz - Kazan - 150 kW - 2631 km - 4h-24h
261 kHz - Taldom - 2500 kW - 1792 km - 4h-24h
279 kHz - Yekaterinburg - 150 kW - 3469 km - 2h-22h
621 kHz - Syktyvkar - 50 kW - 2972 km - 4h-24h
621 kHz - Kochubey - 5 kW - 2207 km - 4h-24h
621 kHz - Makhachkala - 50 kW - 2316 km - 4h-24h
657 kHz - Alpatovo - 100 kW - 2128 km - 4h-24h
711 kHz - Naryan-Mar - 7 kW - 3533 km - 4h-24h
846 kHz - Elista - 42 kW - 2013 km - 4h-24h
873 kHz - Samara - 100 kW - 2581 km - 4h-24h
936 kHz - Matveyevka - 5 kW - 3037 km - 2h-22h
945 kHz - Novocherkassk - 40 kW - 1719 km - 4h-24h
1008 kHz - Tuapse - 5 kW - 1653 km - 5h-24h
1089 kHz - Tbilisskaya - 1200 kW - 1696 km - 4h-24h
1098 kHz - Chagoda - 7 kW - 1917 km - 4h-24h
1098 kHz - Nikolsk - 5 kW - 2496 km - 4h-24h
1116 kHz - Sochi - 30 kW - 1683 km - 4h-24h
1134 kHz - Veshenskaya - 5 kW - 1812 km - 4h-24h
1134 kHz - Volgodonsk - 5 kW - 1911 km - 4h-24h
1134 kHz - Salsk - 5 kW - 1787 km - 4h-24h
1314 kHz - Pleshanovo - 1 kW - 2807 km - 2h-22h
1395 kHz - Buguruslan - 5 kW - 2128 km - 2h-22h
1584 kHz - Khunzakh - 7 kW - 2254 km - 4h-24h
5905 kHz - Moskva - 250 kW - 1785 km - 18:25h-24h
5920 kHz - Yelizovo (nyári) - 100 kW - 11159 km - 19h-15h
5930 kHz - Monchegorsk - 50 kW - 2543 km - 4h-24h
5935 kHz - Arman (téli) - 100 kW - 10636 km - 20h-16h
5940 kHz - Arman (nyári) - 100 kW - 10636 km - 19h-15h
6030 kHz - Perm (téli) - 5 kW - 3216 km - 3h-18h
6075 kHz - Yelizovo (téli) - 100 kW - 11159 km - 20h-16h
6085 kHz - Krasnoyarsk - 10 kW - 5982 km - 0h-20h
6100 kHz - Kyzyl - 1 kW - 5784 km - 0h-20h
6150 kHz - Yakutsk - 5 kW - 9006 km - 22h-18h
6150 kHz - Perm (nyári) - 5 kW - 3216 km - 2h-17h
6160 kHz - Arkhangelsk - 40 kW - 2589 km - 4h-24h
6195 kHz - Selenginsk - 50 kW - 7019 km - 0h-20h
7140 kHz - Yakutsk - 5 kW - 9006 km - 22h-18h
7200 kHz - Yakutsk - 250 kW - 9006 km - 22h-18h
7310 kHz - Moskva - 250 kW - 1785 km - 15:25h-18h
7320 kHz - Arman - 100 kW - 10636 km - 22h-16h
7345 kHz - Yakutsk - 100 kW - 9006 km - 22h-18h
9840 kHz - Moskva - 250 kW - 1785 km - 7h-10h
11650 kHz - Perm - 5 kW - 3216 km - 18h-22h
12075 kHz - Moskva - 250 kW - 1785 km - 10:25h-15h